Mert repülésről itt már nemigen lesz szó...
Szóval, alighogy aludni mentem az első éjszaka, másnap reggelre beállítottam az ébresztőt, hogy kelhessek, mert másnap Tokióba mentünk kirándulni! *.*
Persze az ébresztőórám nemigen bírta ki az utazást, szóval a beállított időpont előtt másfél órával már csörgött. De mondtam magamban, nem baj, legalább végre rendesen ki tudok pakolni, meg rendet tenni, de egészen addig mondogattam csak magamban és készülődtem, míg elröppent az idő, és elérkezett az indulási idő is. Úgy látszik, a jetlag igencsak bele tud szólni az ember készülési tempójába... No, de 10-kor indulás volt, és felszálltunk a vonatra. Röppentünk be Sakadóba, hogy aztán átszállhassunk Ikebukuro felé, hogy végül Asakusának vehessük az irányt. Mert, igen, bementünk a Sensoujiba! Hát, csodálatos szép volt, a kapu őrzőinek szobra meg egyszerűen csodálatos volt! Hihetetlen, hogy amit művészettörténeten tanultam odahaza, az most megelevenedett előttem. Illetve megérintettem a bejáratnál lévő nagy lámpás alját is, hogy szerencsét hozzon, no meg bementem a templomba is, és dobtam be pénzt, és imádkoztam, hogy... no, ezt meg nem mondhatom el, mert akkor nem teljesül, továbbá a kútnál megtisztítottuk a lelkünket és a testünket is (szokásos szertartás, de most speciel nincsenek képeim, az első nap kalandjai még képmentesek...). Csoportkép a kis csapatról:
![]() |
ケイちゃん、写真ありがとう! |
A templom mögött lévő soron kipróbáltuk a takoyakit is. Nekem őszintén szólva annyira nem ízlett, mert nem vagyok oda azért, ha valami enyhén gumi állagút kell úgy ennem, hogy közben arra gondolok, hogy az igazából polip. Értitek, gondolom... persze a polipot leszámítva a többi része finom volt, csak nagyon forró. Nem is értem, a japánok hogyan tudják egymás után bekapdosni, mikor mi kiharaptunk csak egy részt belőle, és próbáltuk kifújni belőle azt a temérdek gőzt, amit árasztott. Na, ezt nevezem én frissen sültnek!
Aztán elvonultunk ebédelni, az iskola fizetett, így bármit választhattunk, úgyhogy gondoltam, ha már Japánban vagyok, akkor kérek egy adag indiai curryt! Mangó lassival. Finom volt! A lassit nem tudnám hova tenni egyelőre, kissé nagyon sűrű volt, de jól passzolt a csípős ételhez.
Utána bevetettük magunkat Uenoba (fogalmam sincs, hogy mit csináltunk ott, nem tudom felidézni, mert annyi minden volt), és aztán Akihabarába, ahol éppen a mennyország útján készítettünk egy fotót (mennyország útja= meghatározott időpontokban meghatározott időre lezárják a rendőrök Akihabara főutcáját és aztán keresztül-kasul minden irányba mehet mindenki, hogy minél könnyebben eljuthasson a kedvenc boltjába, tehát a mennybe ^^):
![]() |
Akihabara kellős közepén, a kb. 6 sávos úttesten... |
És persze készítettünk purikurát is egy játékcenterben, ahol egymást érték a korban és külsőben igencsak színes kavalkádot alkotó japánok, meg mi: Mellesleg igencsak jó szórakozás!
Végül felmentünk a Tokyo Tower tetejére is, ahonnan megnézhettük az éjszakai Tokiót, és lepillanthattunk az eszeveszett mélységbe is: (Ancsi, köszi a képeket!)
![]() |
tori-chan-yo.livejournal.com |
Mindenképp vissza akarok még jönni ide! Főleg, hogy fáradt is voltam, így nehezen tudtam kiélvezni a látványt, és mert a nap végére akkora vízhólyagjaim nőttek, hogy alig tudtam már járni. (Ezzel született meg az első közös poénunk is, ugyanis a vízhólyagjaim miatt, igencsak begörbített lábakkal tudtam csak járni.)
Másnap Kawagoéba mentünk egy kisebb csoporttal (megnéztük a régi városrészt, meg a szentélyt, persze pont akkor voltam nagyon rosszul az utazás miatt, de lenyomtuk Kawagoét is!), de még ekkor sem volt még fényképezőgépem, szóval onnan nincsenek képeim, tehát a bakancslistámon még az is fent van! Főleg, hogy csak 310 yen oda a jegy... Viszont Kawagoéban késő este ugyan, de megvettem a fényképezőgépet, és a Can*Do-ba is bementünk, ahol is pedig rengeteg mindent vettem, ami kényelmi szempontból sokat emel az itteni életemen. :)
Vonatkozó bejegyzések:
http://tori-chan-yo.livejournal.com/980.htmlű
http://kaorin-chan.blogspot.hu/2014/09/szia-sztok-mar-tobb-mint-egy-hete-itt.html
http://kaorin-chan.blogspot.hu/2014/09/szia-sztok-mar-tobb-mint-egy-hete-itt.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése