Annyi minden mesélni valóm lenne, de egyszerűen annyi a beszerezni és a tennivaló, hogy annak is örülök, ha egyáltalán a hivatalos ügyeimhez le tudok ülni egy kicsit a gép elé.
Lusta vagyok blogot írni. PONT. De fogok, tényleg, szorgosan és majd mindig, amikor lesz valami.
Mondjuk, ha ezt is úgy betartom, mint azt a fogadalmamat, hogy rálépek az egészséges életmód-rendszeres sport ösvényére, akkor nagy bajban leszünk itt, kéremszépen.
Nyaggatni ér. Egyelőre. Ha már nem ér, akkor szólok. Viszont most, hogy már 15 napra vagyok az indulástól, ideje hivatalossá tenni a blogot.
Szóval, a szekér indul, kapaszkodni ér!
