Volt egyszer egy karácsony...

Japánban a karácsonyt nem úgy ünneplik, mint ahogy odahaza. Kezdetnek például, a díszek, a csicsa, a bolti kirakatok, a "jajj, de jó lesz ez szerelmednek karácsonyra!" típusú szlogenek, minden megvan, és mindent elkezdenek november közepén. Azonban itt az üzleti fogásként kezelhető ünnepnek kell ezt tekinteni. Pont olyan, mint eredetileg a Valentin-nap. Mindenhol karácsonyi vásárok, amelyek valamelyest ugyan imitálják az európai hangulatot, egész jól is sikerül, de valahogyan ezt Japánban mégis másképpen sikerül kivitelezni. Az ízek természetesen nem ugyanolyanok, és ezen nagyon hamar túl tudja tenni magát az ember, ugyanis az árak megszemlélése után, inkább úgy dönt, hogy a sarki konbini kínálatához fog esdekelni könyörgő szemekkel. Szóval, marad a látvány, ami fergeteges lenne, ha nem lenne olyan nagy tömeg. Én élvezem a karácsonyi vásárokat, a kivilágítást, amíg nem kell feleslegesen bájologni rég nem látott és amúgy sem kedvelt rokonokkal, és odahaza is tömeg van, bőven, de amivel itt találkoztam, az többszörösen is kimeríti a heringparti fogalmát. 

Most mindenki képzeljen el egy ember-áradatot, ahol fotózni nem tudsz megállni, mert továbbsodor a tömeg. Megvan? Nos, megvagyunk! Ugyanis ekkora a tömeg többnyire. És ha még csak a sarkadra lépnek rá véletlen párszor, szerencsésnek érezheted magad. Vagyis ilyen tömeg fogadott minket Yokohama-ban, a képeket majd a Yokohama postban lehet meglesni (szemfülesek már itt elkezdhetnek várni, mert igen, a zsúfolt év végémben még oda is leugrottam!).

A suliban tanítás volt 24-25-én is, szóval valahogyan így alakult az a pár napom a téli szünetig: 

...nem tudom, emlékszik-e még valaki vagy, hogy írtam-e róla, de 12-én volt a sulis karácsonyi vásár, ahol gulyást kellett osztogatnunk, énekelnünk magyar karácsonyi dalokat (természetesen minimális beégéssel), és táncoltunk is. Nagy tömeg volt, hideg is volt, a szünetünkben el is szaladtunk kakaóért, és megnéztük, ahogyan a maláj lányok táncolnak maláj táncot, meg ahogy az egyik indiai lány segítségével indiai Bollywood filmzenékre táncoltak. Én ott sikoltoztam azért nekik, bár gondolom, nem hallották :D meg meghallgattuk Rút-ot, ahogyan szlovák népdalokat hegedül és énekel, aztán hazaslisszoltunk miután befejeztük a pakolást... (intermezzo vége)

24-én tehát első óra után visszajöttem a koleszba, mert az ebédszünetben karácsonyi parti volt, amelyet a tanszék/iskola szervezett nekünk. Volt sok finomság is, meg köszöntő, 100%-os habzó almalével...

Miután ezzel végeztünk, még tartottunk egy rövidke partit csak mi, magyar lányok, ahol elfogyasztottuk a korábbin kapott süteményünket. Én stílszerűen Zahheru torute-t választottam. Igen, igen, a jó öreg Sacher itt is megvolt hát. Illetve koccintottunk egy üveg benyúlt habzó almalével.

Miután ezt is elkövettük, elmentünk az este zárásaként még egy karácsonyi partira, ahol ettünk mindenféle jót, volt töltött káposzta is, és a házigazdáinknak cserébe banános-pudingos palacsintatortát varázsoltunk elő. Viszont nekem még ekkor vissza volt egy rövidke beadandó megírása, úgyhogy, hazaúton az egyik kedvenc és olcsó automatánkból vettünk kávét, hogy addig se fagyjunk szét, amíg hazaérünk, no meg addigra a kávé is a helyére kerüljön:

Rákövetkező napon pedig a tanár úr, aki korábban nagykövet volt, és iszonyatosan kedves, és zseniális ember, órán meglepett minket egy rögtönzött kis karácsonyi süti-tea-kávé partival (igen, 25-én még tanítás volt): 

Az én választásom erre a Mont Blanc-ra esett

Óra után pedig ellátogattunk Agahoz, egy kis forraltborozós-palacsintatortázós estére, ahol nagyon jót beszélgettünk, és végre kellemes hangulatban fogadhattuk a téli szünetet, amely előttünk állt...

Mellesleg, zárásként elmondhatom erre a karácsonyomra, hogy nagyon nem volt karácsony-érzésem, de a maga nemében, nagyon-nagyon is jó volt. Csak kár, hogy nem voltam ilyen karácsonyi kivilágítós parkban, nagyon szerettem volna menni, de sajnos nem volt rá időm, viszont ha valami kis esélyt látok rá, hogy elcsípjek egyet még, akkor mindenképpen dokumentálni fogom! ^^
Következőre az év végével és a szilveszterrel jelentkezem.